Ritka és önmagában is figyelemre méltó amerikai–orosz találkozóra került sor kedden: John Ratcliffe, a CIA igazgatója Moszkvába utazott, ahol orosz tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseket.
A látogatást több amerikai médium is megerősítette, miközben annak céljáról, résztvevőiről és eredményéről egyelőre sem Washington, sem Moszkva nem adott érdemi tájékoztatást.
Talán éppen ez a hallgatás a történet legérdekesebb része.
Nem diplomatát küldtek, hanem a CIA igazgatóját
Ratcliffe nem külügyminiszter, nem elnöki különmegbízott és nem a Trump-kormányzat valamelyik megszokott tárgyalója. Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének vezetője.
Az amerikai sajtó szerint ez az első ismert oroszországi látogatása, amióta a CIA élére került. A Reuters szerint legutóbb 2021 novemberében járt hivatalban lévő CIA-igazgató Moszkvában: William Burns akkor néhány hónappal az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió előtt tárgyalt az orosz vezetéssel.
Ratcliffe érkezése ráadásul nehezen volt észrevétlen. Egy amerikai légierős Boeing C–17 Globemaster III katonai szállítógép érkezett Rigából a moszkvai Vnukovo repülőtérre, és amerikai diplomáciai járműveket is láttak a környéken. Az ABC szerint a gép RCH4555 hívójellel repült.
Estére az orosz sajtó már arról számolt be, hogy a gép elhagyta Moszkvát.
Washington hallgat. Moszkva hallgat.
A CIA nem kommentálta érdemben a látogatást. Az amerikai védelmi minisztérium és a légierő szintén elzárkózott a részletektől. Az orosz fél sem közölte, kivel tárgyalt Ratcliffe és miről.
Ez természetesen nem bizonyít semmiféle titkos megállapodást. Egy hírszerző vezető találkozójának tartalmát eleve nem feltétlenül hozzák nyilvánosságra.
De felvet egy nagyon egyszerű kérdést:
mi az az ügy, amely miatt személyesen a CIA igazgatójának kellett Moszkvába repülnie?
Jelenleg erre nincs hiteles, hivatalos válasz.
Három nagy ügy azonban szinte magától felrajzolódik a háttérben.
Ukrajna – miközben a békefolyamat akadozik
A látogatás időzítése különösen érdekes az ukrajnai háború miatt. Az amerikai közvetítéssel zajló rendezési kísérletek megtorpantak, miközben Washington és Moszkva között továbbra is működnek közvetlen csatornák.
Ennél is érdekesebb az az amerikai sajtóértesülés, amely szerint Washington arra kérte Ukrajnát, hogy Ratcliffe moszkvai tartózkodása alatt halassza el az orosz városok elleni csapásokat. Ha ez az információ helytálló, abból legalább annyi következik, hogy az amerikai fél fontosnak tartotta a találkozó zavartalan lebonyolítását.
De ebből még nem következik, hogy Ratcliffe valamiféle ukrajnai békemegállapodást vitt volna Moszkvába.
Ez jelenleg találgatás lenne.
Hírszerzés – talán ez a legkézenfekvőbb magyarázat
A második lehetőség sokkal prózaibb: amerikai–orosz hírszerzési egyeztetés.
A két ország akkor is fenntart bizonyos kommunikációs csatornákat, amikor politikai kapcsolataik rendkívül rosszak. Ezekre szükség lehet fogolycseréknél, biztonsági incidensek kezelésénél, katonai félreértések elkerülésénél vagy más olyan kérdéseknél, amelyeket egyik fél sem akar nyilvánosan tárgyalni.
A CIA-nak korábban amerikai–orosz fogolycserék előkészítésében is volt szerepe.
Ha tehát Ratcliffe egyszerűen az orosz hírszerzési és biztonsági vezetőkkel találkozott, maga az út akkor is jelentős, de nem feltétlenül jelent geopolitikai fordulatot.
És ott van Irán
A harmadik lehetséges háttértéma Irán.
Ratcliffe éppen akkor érkezett Moszkvába, amikor Washington fokozza a Teheránra gyakorolt gazdasági és politikai nyomást. Oroszország eközben stratégiai kapcsolatot tart fenn Iránnal.
A Reuters ezért külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a látogatás időzítése egybeesik az Irán körüli amerikai–orosz feszültségek növekedésével.
Ez sem bizonyítja, hogy Ratcliffe ezért ment Moszkvába.
De ha Washington olyan kérdésről akar közvetlenül egyeztetni az oroszokkal, amelyben hírszerzési információk, katonai kockázatok és Irán egyszerre jelennek meg, akkor már érthetőbbé válik, miért nem egy hagyományos diplomata ült a repülőgépen.
Néha a csend maga a hír
Egyelőre tehát többet tudunk arról, hogyan érkezett Ratcliffe Moszkvába, mint arról, hogy mit csinált ott.
Tudjuk, hogy amerikai katonai gép érkezett Vnukovóra. Tudjuk, hogy a CIA igazgatója Moszkvában tárgyalt. Tudjuk, hogy ez az első ismert oroszországi látogatása ebben a tisztségben. És azt is tudjuk, hogy néhány órával később az amerikai gép ismét elhagyta Moszkvát.
Azt viszont továbbra sem tudjuk, kivel ült le, mit tett az asztalra, és mit vitt haza.
És ebben az esetben talán éppen ez a legfontosabb.
Mert amikor Washington és Moszkva egyaránt úgy dönt, hogy egy CIA-igazgatói látogatás tartalmáról nem beszél, akkor érdemes óvatosnak lenni a nagy megfejtésekkel.
De érdemes nagyon figyelni arra, mi történik utána.
Lehet, hogy semmi látványos.
De az is lehet, hogy néhány nap múlva egy ukrajnai, amerikai–orosz vagy iráni fejleménynél derül majd ki, miért volt szükség arra, hogy John Ratcliffe személyesen Moszkvába repüljön.
