KATA

Magyarország szabad ország. Szabadabb, mint a nyugat

Magyarország ma lényegesen szabadabb, mint a nyugat-európai országok, és erre a médiaviszonyok egyértelmű bizonyítékot jelentenek – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Igazságháborúk II. című konferencián, hétfőn Budapesten.

    Gulyás Gergely – az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által szervezett rendezvényen – kiemelte: Magyarországon nagyon különböző értékvilágok jelennek meg a fő irányú sajtóban, a radikális szélsőbaloldaltól a radikális jobboldalig mindennek megvan a fóruma, minden megtalálható, és mindenkinek van lehetősége arra, hogy a magyar közélet vitáiban részt vegyen.
    Szerinte éppen ezért a viták teljes körűbbek és szabadabbak, mint Nyugat-Európában, ahol az önmagát korábban konzervatívnak nevező sajtó már minden fontos kérdésben feladta a pozícióit.
    Gulyás Gergely kijelentette: Magyarországon a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg, mindenki a saját meggyőződésének megfelelően írhat, és egy-egy vélemény miatt senkit nem lehet megbélyegezni.
    A miniszter szerint a 21. század fenyegetése az, hogy a balliberális témák kizárólagosságra tesznek szert, s aki ezeket nem fogadja el, az nem lehet a politika részese. Ebből a szempontból Közép-Európában van egy komoly ellenállás – hangoztatta, hozzátéve: Közép-Európa, és különösen Magyarország nem adta fel azt a célkitűzést, hogy a normalitás a jövőben is érvényre juthasson.
    Gulyás Gergely azt mondta: nem vitás, hogy társadalmi változások zajlanak, amelyek Nyugat-Európában nem a konzervatív világnak kedveznek. Kérdés ugyanakkor, hogy maradnak-e a társadalomban olyan, egyébként a társadalmat összefűző, hosszú távon működtetni képes elvek és fundamentumok, amelyeket mindenki helyesnek és vitathatatlannak fogad el.
    „Azt látjuk, hogy a nyugat-európai jogalkotás, az Európai Unió nyugati tagállamainak jogalkotása általában túllépett ezeken a kérdéseken. Nem leverték a lécet, hanem egyszer és mindenkorra levették a lécet” – fogalmazott, majd megjegyezte: Nyugat-Európa legtöbb országában már a jobboldali pártok sem hajlandók vitákat vállalni azokról a témákról, amelyekről a hétfői konferencia is szól.
    A miniszter szerint az EU azoknak az erőknek a szavát igyekszik felerősíteni egy-egy tagállamban, amelyek a választásokon kisebbségben maradtak.
    Közölte, ez egy regisztráció nélküli és antidemokratikus kísérlet arra, hogy „zsarolással, pénzek visszatartásával, fenyegetéssel, szavazati jog megvonásával” próbálják előnyben részesíteni azokat a politikai célkitűzéseket, amelyek egy demokratikus megmérettetésben nem kapták meg a szükséges többséget.
    Emlékeztetett arra, a 19. században a modern államok kialakulásának időszakában az alapvető szabadságjogok érvényesüléséhez kellett a klasszikus liberalizmus, amely követelte, hogy legyen sajtószabadság, véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési szabadság.
    A 19. századi klasszikus liberalizmus azonban semmiben nem tévesztendő össze azzal a politikai irányzattal, amely ma nevezi így önmagát – mutatott rá a miniszter, aki szerint jó esély van arra, hogy a társadalom legfontosabb tartópillérei hosszú távon is fennmaradjanak. Kérdés azonban, lesz-e olyan vezetése, lesznek-e olyan intézményei az EU-nak, amelyek képesek tolerálni azt, hogy az általuk kizárólagossá tett gondolkodással szemben álló értékvilág is létezik. Ma ez a legnagyobb küzdelem – húzta alá a miniszter.
    Kijelentette: ha igazságháborúkról beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság az, ami megadja a garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni.
    Gulyás Gergely szerint a jelenlegi helyzetben a magyar kormánynak részt vennie az európai közéleti vitákban, és ugyanígy kell tennie az olyan „gondolatgyáraknak” is, mint amilyen például az Alapjogokért Központ. Minél több véleménynyilvánítási fórum van, annál nagyobb az esély arra, hogy hosszú távon is eredményes lehet az a magyar politika, amely a nemzeti karakter megőrzését tűzte ki célul – szögezte le.
    Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: a média azért politikai, szuverenitási kérdés, mert ha nincs szuverén, magyar kézben lévő média, akkor nincs, ami biztosítja a szólásszabadságot Magyarországon.
    Március 15-re utalva azt mondta: 1848-hoz hasonlóan most is szabadságharc zajlik, ha nyilvánosságról, a globális médiahelyzetről beszélünk. A márciusi ifjak is küzdöttek a sajtó szabadságáért, a cenzúra eltörléséért, hogy több alternatíva is legitimnek számítson a nyilvánosságban.
    Úgy fogalmazott: Batthyány Lajos mondása ma is igaz, hiába állunk a jogszerűség és az igazságosság talaján, méltányos elbánásra nem, csak saját magunkra számíthatunk.
    Felidézte, míg egykoron a liberálisok küzdöttek az általános demokráciáért, a klasszikus eszmék mára megváltoztak, a liberális, progresszív vágyak végül egész egyszerűen „felzabálták” a saját eredményeiket.
    Ma populizmusnak számít a demokrácia nevében nyilatkozni – vélekedett, majd hozzáfűzte: a szólásszabadságot a politikai korrektség nevében igyekeznek korlátozni, a sajtószabadságot a „fake news”-ra való hivatkozással próbálják meg letörni, a liberális mainstreembe nem illeszkedő tartalmakat korlátozzák.
    Szánthó Miklós példaként említette a német médiaviszonyokat, ahol – mondta – a meghatározó társadalmi ügyekben, mint például a migráció vagy az ukrajnai háború, a média 90-95 százaléka azonos álláspontot képvisel, és az ettől eltérő véleményeket elhallgattatják.
    A főigazgató azt hangsúlyozta, a jobboldalt érő támadások ellenére világosan kijelenthető, hogy Magyarország a nyugattal és a kelettel szemben is a józanság és a médiaszabadság szigete. Magyarországon kivételesen szabad a sajtó és a nyilvánosság, bármilyen politikai vélemény megjelenhet – hangoztatta.

MTI

24680cookie-checkMagyarország szabad ország. Szabadabb, mint a nyugat

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .