Thürmer: Szó sem lehet Európai Egyesült Államokról! – Riport Thürmer Gyulával

A vasarnap.hu beszélgetett Thürmer Gyulával a Munkáspárt első emberével. A riportot egy részletét közöljük. 

Szó sem lehet Európai Egyesült Államokról, a népek érdekeit kifejező szövetségre van szükség. Az Európai Egyesült Államok csak a nagytőke uralmát jelentené, ami ellen küzdenünk kell – nyilatkozta lapunknak Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A szélsőbaloldali politikust az Európai Egyesült Államok koncepciója mellett a rendszerváltozásról, valamint az amerikai antifákról kérdeztük.

Hirdetés

    Feed has no items.

– A Munkáspárt az elmúlt harminc év során „a pályán kívül” ugyan, de mindig ott volt a magyar politikai életben. Hogyan látja, harminc éve milyen lehetőségek előtt álltak a rendszerváltásra készülő országok?

– 1990-ig Magyarország vezető politikai ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt volt. A ’80-as évek végére a párt vezetésében többféle elképzelés látott napvilágot. Voltak olyanok, akik szerint a meglévő társadalmi rendszert kellett volna javítani, a szocializmus korszerűsítésével. Mások ennél messzebb mentek, „modellváltást”, de még nem rendszerváltást sürgettek. Végül volt egy harmadik elképzelés is, melyet első sorban az MSZMP liberális érzelmű tagjai erőltettek. Ők a gyökeres rendszerváltást sürgették, mely végül meg is valósult.

– Mennyire volt külpolitikai jellegű a térségben és Magyarországon a rendszerváltás kimenetele?

– 1917-ben Oroszország kiszakadt az akkori tőkés világból. Ezt a nagytőkés világ soha sem bocsátotta meg. A második világháború után ez történt Kelet-Európa országaival is. A nyugati világ mindig szerette volna visszaszerezni a piacait, amelyek számára további befektetési lehetőségeket és politikai uralmat jelentettek volna. Mindezt 1989-ig békés eszközzel – a szovjet katonai jelenlét miatt – nem tudták végrehajtani. A gorbacsovi politika megváltoztatta a korábbi politikai álláspontokat, megkezdődött az egyezkedés.

A rendszerváltás eredményeképpen a Nyugat azt kapta meg, amit szeretett volna: az övé lett a piacunk, majd a régiót hozzácsapták a katonai szövetségükhöz is.

A nyugati országok a rendszerváltozás folyamatának nagy nyertesei.

A múlt héten más szavakkal, de a magyar miniszterelnök is ezt mondta a rádióban, hogy az ide érkező és itt lévő külföldi tőke rengeteg pénzt is visz haza. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nyereségük volt rajtunk.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

 A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozást annak idején nem támogatták. Milyen más lehetőséget láttak Magyarország számára?

– A Varsói Szerződés felbomlását követően Magyarország semleges állammá vált, ezt fenntartani jó lehetőség lett volna. A rendszerváltás után megjelent magyar politikai erők mindenáron a NATO-csatlakozást erőltették. Magyarország azonban nem 1990-ben, hanem csak 1999-ben lett NATO-tagállam, amikor az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ez érdekében állt. A csatlakozás után két héttel – magyarországi területeket felhasználva – már meg is támadták Szerbiát.

Az Európai Unió más kérdés, mert az egy gazdasági integráció, melynek előnyei és hátrányai is vannak. Mi úgy gondoljuk, hogy jobban kellett volna mérlegelni, milyen hátrányokkal járhat a csatlakozásunk. Azt az első perctől lehetett látni, hogy az Unió érvényesíti a gazdag államok akaratát. Azóta nem változott semmi, a múlt heti brüsszeli események is azt mutatják, hogy az erősek és befolyásosak mindenképpen át akarják nyomni az akaratukat a kisebb tagállamokon.

Egykor a KGST-országokkal történő együttműködés más elveken alapult. Akkor Magyarország a mezőgazdasági termékeiért, buszaiért olajat, földgázt kapott a Szovjetunióból. Gazdasági termékeinkkel kiegészítettük egymás igényeit. Az elmúlt harminc évben azonban a nyugati országok kereskedelmével mi nem egészítjük ki egymást. Éppen ezért kellenek azok a hidak, melyek összekötnek Kelettel is.

– Ez a keleti nyitás nagyrészt azért megtörtént az elmúlt évtizedben.

– Hála a Jóistennek! Amikor a legtöbb magyar politikai erő és vezető lenézte Kínát, a Munkáspárt már akkor is sokra tartotta. 1990 novemberében ott jártam, és az akkori főtitkárral, Csiang Cö-min elnökkel is találkoztam. Később sokan mások is elmentek, mert rájöttek, hogy ez egy járható út.

Azért imádkozom, hogy az Orbán-kormány ne csatlakozzon az Amerika által szorgalmazott Kína-ellenes koalícióhoz.

A Kínával és Oroszországgal kialakított együttműködés nélkül nem képzelhető el Magyarország jövője.

– Mi jellemzi Európa és Kína kapcsolatát, gazdasági érdekeit?

Ha kíváncsi a beszélgetés további részére kattintson ide


 

Mit szól hozzá?

[Fancy_Facebook_Comments]

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .