Benkő: elkészült az új nemzeti biztonsági stratégia

A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új nemzeti biztonsági stratégiát – jelentette be a honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén kedden, Budapesten.

Benkő Tibor közlése szerint ezzel párhuzamosan megkezdték a katonai stratégia kidolgozását.
A miniszter elmondta: a nemzetbiztonsági stratégia katonai része kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi képesség kérdésére. Ez nem csak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának, hanem minden tárca feladatkörét érinti. Az európai védelmi képesség kapcsán példaként említette a Franciaországgal valamint az Egyesült Királysággal való kapcsolat erősítését.
Kitért arra is, hogy az ország nemzetközi szerepének vonatkozásában rendkívül fontos, hogy az attaséhivatalok számának bővítését. Tavaly 3 új attaséhivatal nyílt a nagykövetségek mellett. Idén újabb három attaséhivatal nyitását tervezik.
A miniszter kijelentette: “program és terv szerint haladunk”. Erre bizonyítékul szolgálnak például az új technikai eszközök, az anyagi készletek, a megkezdett fejlesztések – közölte.
Benkő Tibor 2020 kiemelt feladatai között említette a szervezeti átalakítás folytatását, a nemzetközi vezetőszervek létrehozását, a Magyar Honvédség Parancsnokságának Székesfehérvárra költöztetésének folytatását, a hadkiegészítési rendszer átalakítását, a 2020-as Zrínyi Miklós emlékévre, valamint a jövő nyárra tervezett repülőnapra való felkészülést. A 2020-as év várható fejlesztéseit bemutatva azt mondta, az eszközök ütemterv szerint érkeznek.
Szólt arról is, hogy a budapesti honvédkórház egy szervezeti átalakítás előtt áll. Kiemelt helyet kívánnak elfoglalni a magyar egészségügy fejlesztésében – jelentette ki a miniszter. Később, a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: a honvédkórház orvosigazgatójának megbízatása a próbaidő végével, a szervezeti átalakítások nyomán szűnt meg.
A miniszter előadásában emlékeztetett: tavaly megvalósult a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar dezintegrációja. Ezzel a honvédelmi ágazati és a katonai feladatok különváltak. Mint elmondta: a minisztériumnak három feladata van: meg kell fogalmaznia mit vár el a katonáktól, a Magyar Honvédségtől, a feladathoz hozzá kell rendelni az erőforrásokat, a harmadik pedig a szigorú ellenőrzés és kontroll.
Hozzátetette: a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozásával arra törekedtek, hogy “a pénzt, paripát, fegyvert oda kell adni a katona kezébe”. Ez kell ahhoz, hogy a katona törvényben rögzített feladatainak eleget tegyen. Ennek felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni kell – jegyezte meg.
A miniszter kiemelte: egy új világrend van kialakulóban, a katonai kihívások is jelentős változáson mennek keresztül. Megjelent egy új hadviselési forma, a hibrid hadviselés, sok az instabil állam, napjainkban is rendszeresek a különböző terrortámadásokról szóló hírek. Emellett a tömeges illegális migrációval már 2015 óta küzd az ország. Kitért arra is, hogy a NATO két veszélyeztettséggel számol, keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO különböző szintű értekezletein – közölte.
A biztonsági környezetet figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, modern felszereléssel rendelkező haderőre van szükség. “Ezzel tudjuk biztosítani az ország biztonságát és tudunk hozzájárulni a nemzetközi biztonsághoz” – emelte ki.
A miniszter azt mondta: a Nyugat-Balkán békéje Magyarország számára elsődleges fontosságú kérdés. Azt mondta: még erősebb, még komolyabb, még megbízhatóbb feladatrendszert kívánnak a Nyugat-Balkánon kiépíteni. A miniszter ezzel együtt kiemelte: nemcsak a Nyugat-Balkánon és a balti államokban kell felkészültnek lenni, hanem Közép-Európában is. Ezért kezdeményezték egy közép európai többnemzeti hadosztály parancsnokság és egy regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozását. Megtették továbbá a kezdeti lépéseket a nemzeti hadiipar kialakítására, és a tartalékos rendszer kiépítésében is előrelépést értek el.
Kiemelt fontosságúnak nevezte a társadalommal való kapcsolat erősítését, az utánpótlás nevelést. Elmondta, a honvédség létszáma folyamatosan nő, de nem kellő mértékben. Az önkéntes tartalékos katonák száma meredeken növekszik. A miniszter kiemelte a honvédkadét program bővítését, s azt mondta: 2030-ig 8-10 katonai középiskolára van szükség.
A miniszter elmondta: idén is folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztséi program. Az eddigi eredmények közül szólt a magyarországi kézifegyver-gyártásról, az Airbus többfunkciós helikopterek beszerzéséről. Emlékeztetett, a program egyik része a katonákról szól. Ebben kiemelt fontosságú a társadalommal való kapcsolattartás, valamint az életpályamodell. Utóbbit – mint kiemelte – folyamatosan aktualizálni kell. A program másik része a haderőfejlesztés. Ennek kapcsán a kutatás-fejlesztést és az innovációt hangsúlyozta.
A gazdálkodásra áttérve azt mondta, ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. Korábban nem létező anyagi támogatásból kellett működtetni a honvédséget. Most a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz viszont megkapták a szükséges anyagi forrást is – jelentette ki.
Szólt a NATO azon elvárásáról is, miszerint a védelmi kiadások legalább 20 százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani. Ezt túl is teljesítették – közölte. Emlékeztetett a kormány azon vállalására is, hogy elérik a GDP 2 százalékos arányt a védelmi kiadásokban.
Elmondta, a 2015-ben megkezdett átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztés utolsó 5 százalékát tavaly teljesítették. Ezen felül tavaly decemberben elismerve az egyenruhás fegyveres szolgálatot, a katonák 500 ezer forintos “fegyverpénzt” kaptak, most januárban pedig 10 százalékos illetményemelést.

Érdekel minket a Te véleményed is