Nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő Sinn Féin

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:

A vasárnap véglegessé vált eredmények alapján nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin.

    Az észak-írországi tanácsi választásokat csütörtökön tartották meg, és a vasárnap ismertetett hivatalos végeredmény szerint a Sinn Féin 144 mandátumot szerzett, 39-cel többet, mint a 2019-es előző helyhatósági választáson.

Sinn Féin (IPA: [ʃiːɲ fʲeːɲ], írül am. „Mi magunk”) egy ír republikánus párt. Észak-Írországban 2005 óta a legerősebb katolikus párt. Írországban 1997-ben jutottak be a parlamentbe, s azóta főként a határ menti régiók és Észak-Írország közötti történelmi kapcsolatok helyreállításán tevékenykednek. A Sinn Féin az egyetlen jelentős ír párt, mely Írországban és Észak-Írországban is aktív.

Bár a Sinn Féin tagadja a hivatalos kapcsolatot az Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), de szinte biztosra vehető, hogy a két szervezet között ez mégis fennáll. Ezeket a hosszú ideje folyó spekulációkat megerősítette, amikor Gerry Adams (akkori pártelnök) és Martin McGuinness (akkori pártelnökhelyettes) 2005 augusztusában bejelentette, hogy kilépett az IRA katonai tanácsából, holott mindaddig tagadták, hogy annak tagjai voltak. A Sinn Féint gyakran nevezik az IRA politikai szárnyának.


    A katolikus párt így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
    A DUP, amely a mostani választáson 122 tanácsi mandátumot szerzett meg, hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége.
    A 11 észak-írországi tanácsi körzetben 462 választott tanácsnoki helyért versengtek a jelöltek.
    A Sinn Féin az érvényes voksok 30,9 százalékát szerezte meg, 7,7 százalékponttal többet, mint 2019-ben.
    A DUP jelöltjeire 23,3 százaléknyian szavaztak, 0,8 százalékponttal kevesebben, mint legutóbb.
    A Sinn Féin egy éven belül másodszor aratott jelentős választási győzelmet. A párt a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választáson is – ugyancsak addig példátlan módon – megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és azonnal jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
    A tavalyi választás nyomán a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul.
    A kormányalakítást azonban a DUP bojkottálja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék Észak-Írország területéről.
    E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
    Vasárnap, a tanácsi választások eredményének ismertté válása után Michelle O’Neill felszólította a DUP-t, hogy hagyja abba a Stormont bojkottját, és tegye lehetővé a felekezetközi kormányzat újbóli megalakulását.

READ  Donald Trump nem adja fel

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .