Egy felmérés szerint – biztos angol, ők mérnek ilyeneket – az alábbi képen ábrázolják Európa lakosaiban rejtőző félelmet, ami a pokol létezését említi. Mi magyarok ebben a kérdésben eléggé szkeptikusak vagyunk, ellenben a törökökkel.
A pokol létezésének hiedelme vallások és kultúrák függvényében változik. Az emberek különböző vallásokban, mint a kereszténység, az iszlám, a zsidóság és mások, eltérő elképzeléseket tartanak a pokolról és annak jellegéről. Itt bemutatok néhány példát:
- Kereszténység: A kereszténység számos felekezetében a pokol a bűnösök büntetésének helyeként van ábrázolva. A keresztény teológiában a pokol egy örökös szenvedést és elszigeteltséget jelent, ahol a hitetlen emberek vagy a bűnösök szenvednek a lelki megtisztulás vagy a bűntudat miatt.
- Iszlám: Az iszlámban is létezik a pokol hiedelme, ahol a hit nélküli emberek és a bűnösök büntetésben részesülnek. Az iszlám szerint a pokol különböző rétegekből vagy szintekből áll, amelyek a bűnösség mértékétől függően különböző büntetéseket szolgáltatnak.
- Zsidóság: A zsidó hagyományban a pokol hiedelme kevésbé hangsúlyos, és különböző interpretációk léteznek a zsidó teológiában a túlvilággal kapcsolatban. Az elhunytak sorsát a zsidó hitben sokszor az olam ha-ba (a jövőbeli világ) részeként vagy a sírban való nyugalomként értelmezik.
Fontos megjegyezni, hogy a pokol létezésének hiedelme vallásról vallásra és vallásfelekezetről vallásfelekezetre változik, és nem minden vallás tartalmaz ilyen elképzelést. Ezenkívül az emberek egyéni hitrendszerei is eltérőek lehetnek, és vannak, akik a vallási hiedelmekkel való kételkedés vagy azoknak szimbolikus értelmezése mellett döntenek.
A pokol létezésének hiedelme tehát erősen vallás- és kultúra függő, és az egyéni meggyőződéseket is tükrözheti. Az embereknek joguk van megválasztani, hogy milyen vallási vagy világnézeti meggyőződéseket követnek, és ezt tiszteletben kell tartani.
