A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- Megváltozott kilenc kormányablak nyitvatartása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenOktóber 5-től kilenc kormányablakban módosult az ügyfélfogadási rend Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kormányhivatal technikai és szervezési okokkal indokolta a változtatást, ezért az ügyintézés előtt érdemes ellenőrizni az adott hivatal nyitvatartását. Több települést is érint a változás A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint 2026. október 5-től kilenc kijelölt kormányablakban új ügyfélfogadási rend lépett életbe. A változtatás célja
- Karácsony Gergely: fejlesztési hullám indul Budapesten, kormányzati partnerséggel
Közlekedési beruházásokat, új városrészeket és zöldterületi fejlesztéseket helyezett kilátásba Karácsony Gergely október 15-i bejegyzésében. A főpolgármester szerint a következő hónapokban induló munkák hosszú távon meghatározzák Budapest jövőjét, megvalósításukban pedig a kormánnyal való együttműködésre számít. Megválasztásának hetedik évfordulója alkalmából a városvezető arról írt: olyan beruházások előtt áll a főváros, amelyek szerinte a következő 130 év Budapestjét - Péntekre hívta össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését Karácsony Gergely
Péntek reggelre rendkívüli ülést hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés számára. Az ülést a Fidesz–KDNP fővárosi frakciója kezdeményezte, miután a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) október 1-jén több jelentős megállapodást kötött a kormány és Budapest együttműködéséről. A budapest.hu oldalon hétfőn közzétett tájékoztatás alapján a rendkívüli közgyűlés napirendjén egyelőre egyetlen előterjesztés szerepel, amely a főpolgármester - Jogi lépésekre készül az V. kerület a fővárosi parkolási rendszer átalakítása miatt
Nemcsak a parkolási bevételek sorsa, hanem a kerületi önkormányzatok önállósága is vita tárgyává vált Budapesten. Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere közös jogi fellépést kezdeményez a fővárosi parkolási rendszer tervezett átalakításával szemben. A főváros és a kormány október eleji megállapodása alapján a jelenleg kerületi szinten működtetett parkolási rendszer szervezése és a bevételek beszedése a Fővárosi - Jogi lépésekre készül az V. kerület a fővárosi parkolási rendszer átalakítása miatt
Nemcsak a parkolási bevételek sorsa, hanem a kerületi önkormányzatok önállósága is vita tárgyává vált Budapesten. Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere közös jogi fellépést kezdeményez a fővárosi parkolási rendszer tervezett átalakításával szemben. A főváros és a kormány október eleji megállapodása alapján a jelenleg kerületi szinten működtetett parkolási rendszer szervezése és a bevételek beszedése a Fővárosi
