Szövetépülést segítő sejt-vázak fejlesztéséért kapta a 2022-es év Semmelweis Innovációs Díját dr. Hornyák István.
A Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Intézetének tudományos munkatársa dr. Hinsenkamp Adéllal, az egyetem egykori kutatójával közösen vehette át az elismerést a leginnovatívabb kutatás kategóriájában. Az eljárást sikerült szabadalmaztatniuk Európában és az USA-ban is, jelenleg befektetőkkel tárgyalnak, hogy a gyógyításba is eljuthasson a fejlesztés.
A Transzlációs Medicina Intézet Szövetépítő Laborjának tudományos munkatársa kifejtette: egy felnőtt emberben nagyjából 15 gramm hialuronsav található; a vegyület például arra szolgál a szervezetben, hogy a bőr elasztikusságát megőrizze, vagy az ízületek súrlódását csökkentse. Nagyon kis mennyiség elegendő belőle, hogy ennyire viszkózus zselét állíthassanak elő, mint amilyen az 1,6 százalékos oldat, amivel a laborban dolgoznak.
Az anyag bőrfiatalító hatása miatt manapság különböző kozmetikai termékek népszerű alkotórésze is. Mivel évtizedek óta ismert a humán alkalmazása, megnézték, hogyan tudnák elősegíteni a szervezet regeneratív folyamatait szövethiány pótlásakor, vagy műtét közbeni korrekció esetén – de megfogalmazódott olyan igény is, hogy egyes születési rendellenességek, mint a nyúlszáj, korrigálhatóak-e vele.
„Az egyik legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy minden lépésében részt vehettem, ahogy egy ötletből engedélyezett orvostechnikai eszköz lesz a kezemben. Ez egy hosszú folyamat, nagyjából hat évet vett igénybe, és magyar, osztrák, svéd és ír partnerek segítségével sikerült.”
Dr. Hornyák István vegyészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Mint elmondta, mindig foglalkoztatta, hogy valamit létrehozzon, olyat, ami hasznos és kreatív. Az egyetemen is leginkább a laborgyakorlatok kötötték le a figyelmét.
Olyan területet keresett magának ahol szükség van erre a kreativitásra, olyan problémákkal foglalkozhat, amelyek megoldásával kézzel fogható eredményeket hozhat létre. Így került a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Intézetéhez, gyakorlatilag államvizsga után 2 héttel már itt dolgozott – emlékezett vissza.
Dr. Lacza Zsombor, az intézet tudományos főmunkatársa mellett kezdte el a munkát, amiből, mint mondta, nagyon sokat tanult a problémamegoldás és az önállóság terén. Első projektjük a cukorbetegség következtében kialakuló diabéteszes lábszindróma kezelése volt. A sebgyógyulás ezekben az esetekben kevésbé működik – sikerült olyan hidrogéleket kifejleszteniük, amikkel fokozni tudták a végtagi vérellátást. Azt feltételezték, hogy ezzel javulni fog a vérkeringés és ezáltal a sebgyógyulás. Kutatásukból tudományos cikkek és szabadalmak is születtek, amit sikerült is értékesíteni, ami már önmagában is szép teljesítmény egy egyetemi projekt kifutásaként – tette hozzá.
A következő fejlesztésük egy csontimplantátum létrehozása volt. Ennek lényege, hogy csontőrleményt vontak be albuminnal, ami szintén elősegíti a sejtek megtapadását, és ezután fogászatban tudják hasznosítani csontpótlásra. A termék Bonalbumin néven már forgalomban is van, mint szövet alapú készítmény és a betegellátásban is használják.
- Megszűnik a fekvőbeteg-ellátás az orosházi kórház urológiai osztályán hétvégén
- Nagy bajban a Szent János kórház kardiológiai osztálya
- Nagy bajban a Szent János kórház kardiológiai osztálya
- Miért csúsztat a Mi Hazánk?
- Tesla helyett a meddőségkezelésről
Még több hír a Hirterjesztő egészséggel foglalkozó Facebook oldalán
