Gáza város, majd a Mavaszi nevű humanitárius övezet központi táborának az elfoglalása a háború befejezésének a legjobb és leggyorsabb módja. Izrael nem megszállja Gázát, hanem felszabadítja a Hamász alól – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap délután külföldi tudósítók számára tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben.
Netanjahu azt mondta, hogy a Hamásznak még mindig több ezer fegyveres terroristája van Gázában, és az iszlamista terrorszervezet azzal fenyegetőzik, hogy megismétli az október 7-i vérengzést, valamint elpusztítja Izraelt.
Állítása szerint sok gázai „könyörög nekünk, könyörög a világnak: Szabadítsatok meg minket! Szabadítsátok meg Gázát a Hamásztól.” Az izraeli kormányfő szerint „egy nemzet sem fogadhat el egy népirtásra készülő terrorszervezetet, egy olyan szervezetet, amely polgárainak kiirtására törekszik, mindössze egy kőhajításnyira a határától”.
„A célunk nem Gáza megszállása. A célunk Gáza felszabadítása, megszabadítása a Hamász terroristáitól”
– fogalmazott a miniszterelnök, és azt mondta az újonnan bejelentett hadműveletekről, hogy „a hamis állításokkal ellentétben ez a háború lezárásának legjobb és leggyorsabb módja”.
„A Gázai övezet körülbelül 70-75 százaléka izraeli katonai ellenőrzés alatt áll. Két fellegvár maradt hátra. Ezek Gáza városa és a Mavaszi központi tábor. A háború akár holnap véget érhet, ha a Hamász leteszi a fegyvert, és szabadon enged minden még fogva tartott túszt”- tette hozzá.
„Mivel a Hamász nem hajlandó letenni a fegyvert, Izraelnek nincs más választása, mint befejezni a munkát és teljesen legyőzni a Hamászt”
– mondta Netanjahu, ezzel kizárva a fegyverszünet és a túszalku lehetőségét.
Állítása szerint az izraeli hadsereg (IDF) utasítást kapott „a két megmaradt Hamász-fellegvár, Gáza városa és a központi táborok felszámolására”. Az izraeli hadművelet megkezdése előtt az IDF „először lehetővé teszi a polgári lakosság számára, hogy biztonságosan elhagyja a harci övezeteket a kijelölt biztonságos zónákba. Ezekben a zónákban elegendő élelmet, vizet és orvosi ellátást kapnak” – mondta Netanjahu.
„A háború során végig az volt a politikánk, hogy megakadályozzuk a humanitárius válságot, míg a Hamász politikája az volt, hogy létrehozza azt”
– mondta az izraeli miniszterelnök, és tagadta az olyan vádakat, amelyek szerint az IDF éheztetést alkalmazott volna Gázában, és azt bizonygatta, hogy Izrael a háború egész ideje alatt elegendő segélyt engedett be, míg a Hamász akadályozta az ellátás bejutását, az ENSZ pedig nem tudta megfelelően szétosztani azt.
A háború megindulása óta Izrael „közel kétmillió tonna segélyt” engedett be – hangsúlyozta.
„Ha éheztetési politikánk lett volna, két év háború után senki nem maradt volna életben Gázában. Politikai irányvonalunk éppen az ellenkezője volt”
– tette hozzá, és kijelentette, hogy a Hamász erőszakkal fosztogatta a segélyszállítmányokat és szándékosan idézett elő hiányokat.
„Most Izrael biztonságos folyosókat jelöl ki a segélyek elosztására, növeli a Gázai Humanitárius Alap (GHF) által működtetett biztonságos elosztópontok számát, és légi úton is segélyek ledobását végzi más országokkal együtt.
Korábban, a háború előző évében a Hamász legyőzésének kulcsfontosságú tényezőjeként többek közt Rafah város elfoglalását, illetve a Filadelfi-tengely izraeli felügyeletét jelölte meg az izraeli kormányfő.
A vasárnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy Izrael mintegy hat-nyolc nap alatt telepítette ki a palesztin civileket Rafahból, s a kitelepítés ütemében ezúttal is hasonló eredményekre számítanak.
„Nem akarok pontos menetrendekről beszélni, de meglehetősen rövid időtávban gondolkodunk, mert a háborút le akarjuk zárni”
– mondta Netanjahu.
- Irán–USA–Izrael konfliktus: világháborús kockázat vagy regionális erőpróba?
Az Irán–USA–Izrael konfliktus gyorsan eszkalálódik, és egyre inkább nyílt háborúvá válik több fronton. A harcok már nemcsak katonai célpontokat, hanem energetikai infrastruktúrát is érintenek, ami globális gazdasági hatásokat okoz. Az USA és Izrael között stratégiai különbségek látszanak, miközben Irán belső feszültségekkel is küzd. A helyzet kimenetele kulcsfontosságú lehet a világgazdaság és a régió stabilitása szempontjából. - Izrael–Palesztina háború – hol tart most a konfliktus?
A 2023. október 7-én kirobbant konfliktus az izraeli–palesztin viszály egyik legsúlyosabb fejezetévé vált. Ekkor a palesztin fegyveres csoportok, élükön a Hamásszal, nagyszabású támadást indítottak Izrael déli részén, amelyhez Izrael erőteljes katonai választ adott, és ezzel teljes háború robbant ki a Gázai övezetben. A fegyveres cselekmények 2025 végére is nem csitultak: a harcok és a katonai - Izrael-pelesztin konfliktus – Mi változott a hónap során?Mi változott a hónap során? Tűzszünet az elméletben, erőszak a gyakorlatban A tűzszünet életbe lépett ugyan októberben, de a november statisztikái azt mutatják, hogy a harcok nem álltak le. Az izraeli légicsapások, a telepesi erőszak és a fegyveres összecsapások ismét jelentős mennyiségben okoztak áldozatokat több oldalról. citeturn0search3turn0search8 Humanitárius helyzet romlik A Gázai övezetben a humanitárius
- Izraeli-palesztin – Netanjahu: Gáza elfoglalása a háború befejezésének legjobb módja, Izrael nem megszállja Gázát, hanem felszabadítja a Hamász alól
Gáza város, majd a Mavaszi nevű humanitárius övezet központi táborának az elfoglalása a háború befejezésének a legjobb és leggyorsabb módja. Izrael nem megszállja Gázát, hanem felszabadítja a Hamász alól – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap délután külföldi tudósítók számára tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben. Netanjahu azt mondta, hogy a Hamásznak még mindig több ezer fegyveres - Őrizetbe vettek egy izraeli labdarúgót
The New York Times – A török hatóságok rövid időre őrizetbe vettek egy izraeli futballistát, a klubja pedig felfüggesztette őt, miután egy vasárnapi meccsen Izraelt támogató üzenetet mutatott be. Gólja megünneplésére Jehezkel a pálya sarkához kocogott, ahol egy csapat fotós helyezkedett el. A bal csuklóján lévő szalagon egy kézzel írt üzenetre mutatott, amelyen hatágú Dávid-csillag és
