Korszerűbb anyagmozgatást!

Gondolom emlékeznek a Déli pu. közelében magasló épületre, aminek titokzatos neve alapján, akár kémhálózatot működtető közös valamilyen-magyar vállalkozást is takarhatott. A vállalat neve INTRANSZMAS volt és közösen működtették a bolgár kolegákkal.

A vállalat életréről a KÜLKERESKEDELEM című magyar folyóirat számolt be annak egy éves fenállásának évfordulója alkalmából, még a 1966-ban és ha nem lenne az arcadia.com Digitális Tudománytár, most igen nehéz lenne írni róla.


Egyéves az INTRANSZMAS Magyar—Bolgár Társaság

Fortepan / FŐFOTÓ


Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül minden országban az anyagmozgatás korszerűsítése, hatékonyságának, gazdaságosságának növelése. A gazdaságos anyagmozgatás lényege az, hogy az anyagok, alkatrészek, különféle termékek mozgatása raktározása a legmegfelelőbb módon, legkisebb költségráfordítással történjék meg, kiválasztva ehhez a módszert és az eszközöket. A korszerű anyagmozgatás alapvető célkitűzése az, hogy emberi fizikai erőt takarítson meg, biztonságossá tegye az anyagmozgatást, gyors legyen, és ezzel is segítse a termelékenység növelését, egyben csökkentse a költségeket.
E feladat megvalósításában nagy szerepet vállalt magára az „INTRANSZMAS” Magyar—Bolgár Társaság. Nem eléggé ismert ez a két szocialista ország közös vállalkozása — 1965 elején alakultak —, ezért célszerűnek látszik bemutatni főbb vonásaiban, hogy mivel is foglalkoznak. A


hozzá forduló vevők megbízása alapján az iparban, termelőeszköz, bel- és külkereskedelemben, fogyasztási cikkeket forgalmazó kereskedelemben, közlekedésben, mezőgazdasági üzemekben az anyagmozgatás tudományos megszervezésétől a komplex gépesítésig, a munkák tervezésétől a kivitelezésig minden munkát elvállal.
A Társaság mint fővállalkozó gondoskodik e feladatok megvalósításához szükséges gépek gyártásáról és beállításáról. Külkereskedelmi tevékenységet is folytatnak bármely hozzá forduló országokkal, legyen az szocialista vagy tőkés.
A Társaság feladatai közé tartozik, hogy a Magyar és Bolgár Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságokkal együttműködve a KGST tagországok anyagmozgatásával kapcsolatos tudományos kutató munkát koordinálja és a kutatások eredményeképpen javaslatokat dolgozzon ki illetékes kormányszerveknek a korszerűsítésre, gazdaságosságra az anyagmozgatás területén. A Társaság piaci kapcsolataiban a vevőinek nem „csak” gépeket, hanem a tudományos eredményeket is értékesíti, ugyanakkor importálja az anyagmozgatással kapcsolatos műszaki-közgazdasági-szervezési kutatások legfrissebb eredményeit.


Mert a történelem nem lenne számodra ismert, ha nem lenne az arcanum.com az Arcanum adatbázisa

A Társaság a két szocialista ország közös termelőeszköz-kereskedelmi vállalkozása.* Olyan vállalkozás ez, amely a gyakorlatban mutatja be és valósítja meg feladataival kapcsolatban a tudomány legújabb eredményeit. A társaság vevőinek kívánságára tudományos munkatársaival helyszínen tanulmányozza a korszerű anyagmozgatás gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.
Az anyagmozgatás alapvető követelményeit figyelembe véve munkájuk a következőkre terjed ki:


— először is azt vizsgálják, hogy melyek azok az anyagszállítási, anyagmozgatási feladatok, amelyeket meg kell valósítani és milyen lehetőségek vannak kikapcsolására;
— megvizsgálják, hogy milyen anyagmozgatási folyamatokat szükséges korszerűen megszervezni és ehhez milyen eszközök és szervezeti intézkedések szükségesek, amelyek a gazdaságosságot és biztonságot maximálisan elősegítik.


Az elmondottak figyelembevételével a vevő részére többféle variánsban javaslatot dolgoznak ki. A javaslatokból a vevőnek lehetősége van a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására.
Az ilyen új típusú termelőeszköz-kereskedelmi vállalkozás irányítása bonyolult. Magas képzettséget, rátermettséget igényel a vezetéstől. Az „INTRANSZMAS”nál ez biztosítva van. A Társaság felső irányítását az Igazgató Tanács, míg a közvetlen vezetést az Ügyvezetőség látja el háromévi időtartamra. Az Igazgató Tanács tagjait a két ország kormánya nevezte ki. A Társaság elnöke György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes, elnökhelyettes a bolgár Penju Kiracov, a Gép* Termelőeszköz-kereskedelem a szocializmusban — c. tanulmányban Közgazdasági Szemle, 1966. 3. számában részletesen is kifejtve.

Érdekel minket a Te véleményed is

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .