Szemléletváltást hozott az állam szerepvállalása a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásában

Ha érdekes oszd meg, hogy barátaid is lássák!

Az önkormányzati iskolák állami fenntartásba vétele szemléletváltást hozott a sajátos nevelési igényű (sni) gyerekek oktatásában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára kedden az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért közgyűlésén Budapesten.

Maruzsa Zoltán elmondta: 2013 előtt az önkormányzatok feladata volt az sni gyerekek oktatása, de számos önkormányzat önerőből, szakmai tudás, tapasztalat híján nem tudta megoldani ezt a feladatot.

Az állami fenntartás és a tankerületi feladatellátás rendszerében e gyerekek ellátására olyan utazó gyógypedagógiai szolgálatot hoztak létre, amely azokba az iskolákba is “elviszi” a különböző fejlesztési formákat, ahol nincs gyógypedagógus.

Ez komoly szemléletmódbeli áttörés, egyben esélyegyenlőségi kérdés is, hiszen nemcsak szigetszerű, hanem a teljes országot lefedő, minden sni gyermek számára elérhető oktatást tudnak biztosítani – tette hozzá az államtitkár.

Maruzsa Zoltán beszélt arról is: Magyarország 2006-ban lett az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és Inkluzív Oktatásért tagja. Az ügynökség félévente megrendezett közgyűlései fontos tudásmegosztó konferenciák, a tagállamok szakemberei is sok jó gyakorlatot vesznek át egymástól.

Kitért arra: néhány évtizede az sni gyerekek oktatása partikuláris ügy volt, azzal a fő oktatási rendszerek nem tudtak mit kezdeni. “Magyarországon is csak néhány évtizedet kell visszamenni ahhoz, hogy a kisegítő osztály és a szamárpadban ülő, odafigyelni képtelen gyerekek világába jussunk” – fogalmazott.

Ez a terület tehát óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, de mivel sehol nincs kellő történeti tapasztalat és elég szakember arra, hogy mindent kipróbáljanak az egyes országok oktatási rendszerén belül, a jó gyakorlatok megosztása különösen fontos – hangsúlyozta.

A terület magyarországi fejlődéséről az államtitkár elmondta: míg 2010-ben 5700 gyógypedagógus dolgozott a magyar köznevelésben, a múlt évben már 9500.

Húsz évvel ezelőtt egyetlen felsőoktatási intézményben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán képeztek évente mintegy kétszáz kollégát, mára nyolc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés. Néhány évvel ezelőttig Szeged, Kaposvár, Győr és Budapest voltak a képzés helyszínei, tehát éppen Kelet-Magyarország, ahol az sni gyerekek száma magasabb, teljesen kimaradt a rendszerből, addig ma már Nyíregyházán és Debrecenben is képeznek szakembereket – mutatott rá Maruzsa Zoltán.

Közlése szerint tavaly több mint 1800 hallgatót vettek fel gyógypedagógus-képzésre.

Érdekel minket az ön véleménye is

Hozzászólás lezárva