A Svéd Kereskedelmi Kamara szervezésében június 28-a és július 4-e között tartják az első magyar CSR Tudatossági Hetet. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a céges társadalmi felelősségvállalás fontosságára, és hogy a vállalatok megoszthassák CSR-kampányaik tapasztalatait, és inspirálják egymást a társadalmilag tudatos működésre.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás, azaz a CSR világszerte egyre inkább központi eleme a gazdaságnak. Magyarországon a vállalatok nagy része végez valamilyen CSR-tevékenységet, mégis sok vállalat ambivalensen áll a témához: egyfajta „kötelező körként” jótékonykodnak, de nem igazán látják át, milyen pozitív hatása lehet akár pénzügyi és HR-szempontból is a CSR-kampányoknak.
„Emiatt Magyarországon a valós jelentőségéhez képest kevesebb szó esik a nyilvánosságban a CSR-ről, és mi ezen változtatni szeretnénk”
- mondja Thomas Straumits, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke.
A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara június 28-án indította el a CSR Tudatossági Hét néven online kampányát, amelynek célja, hogy segítse a hazai cégeket a támogatott cél, a közösség és a vállalat szempontjából is hatékonyabb CSR-kampányok szervezésében. A kampányba számos magyarországi vállalat, kamara és szervezet bekapcsolódott, köztük az Advantage Austria, az AmCham, a Belgabiz, a Danish Business Club, a Dutcham, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, a Swisscham, a Bridge Budapest, az ÖKA, az AIPM, a HotelHero, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány, a LEO FM és a Nagycsaládosok Országos Egyesületet. Hozzájuk bárki csatlakozhat a közös logó és a #csrawarenessweek2021 hashtag használatával.
Nemcsak a nyilvánosságnak szól
A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban tévhit, hogy az lényegében csak a reklám egy formája, de, ahogy az a Svédország Nagykövetségének megbízásából készített, magyarországi cégek körében végzett felméréséből is kiderült, a CSR-kampányok valójában nemcsak az ügyfeleknek szólnak, hanem motiválhatják a jelenlegi és potenciális munkavállalókat is.
„A CSR-tevékenységeinkkel kapcsolatban az motivál minket, hogy segítségükkel a munkavállalók hozzáállása is átalakul (…) Szeretnénk, ha a munkavállalóink látnák, hol és hogyan tudják segíteni a közösségüket” – foglalta össze saját CSR-filozófiáját egy magyarországi német cég CSR-felelőse. Egy amerikai hátterű gyártó úgy fogalmazott: a cég szempontjából is fontos, hogy a csapaton belül növeljék a sokszínűség elfogadottságát, és csökkentsék az előítéletességet, erre szolgálnak a vállalat jótékonysági programjai is.
Az employer branding, azaz a munkáltatói imázs szempontjából különösen hasznosak az esélyegyenlőséggel és elfogadással kapcsolatos kampányok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy például a fogyatékossággal élőkkel, LMBTQ emberekkel és más kisebbségekkel kapcsolatos CSR segít abban, hogy a cégekhez több fiatal, nyitott gondolkodású munkavállaló jelentkezzen, és abban is, hogy barátságosabb munkahelyi légkör alakuljon ki a cégnél.
Esélyegyenlőség, oktatás, környezet
A CSR-ról a legtöbb embernek a pénzadományok jutnak az eszébe, amely Magyarországon valóban a leggyakoribb formája a jótékonyságnak: mintegy háromnegyedük ajánlott már fel pénzt egy jótékonysági szervezetnek. Gyakori viszont a másféle, közvetlenebb segítségnyújtás is, a cégek 56 százaléka például részt vett önkéntes munkában is. Az ilyen tevékenységet és a készségalapú önkéntességet a munkavállalók nagy része sem érzi tehernek: csak a vállalati vezetők 8 százaléka mondta azt, hogy a beosztottak passzívak, amikor CSR-munkáról van szó.
Bár a médiában a legnagyobb nyilvánosságot a nagyvállalatok CSR-kampányai kapják, fontos megemlíteni, hogy a kis- és középvállalatok hasonló arányban támogatnak jótékony célokat, általában helyi civil szervezeteken keresztül. Sőt, a kisvállalatok, jövedelmükhöz viszonyítva gyakran erejükön felül támogatnak társadalmi ügyeket. Az egyik oka annak, hogy keveset hallunk a magyar vállalatok CSR-tevékenységéről, az az, hogy igen kevés cégnél jelöltek ki külön CSR-felelőst: míg a multinacionális cégen negyedénél van külön CSR-osztály, a magyar cégeknél csak 9 százalék az arány.
- Hadházy Ákos – Orbán és a sitt biznisz
- Angolozz.hu
- Akár a minimális forrásból gazdálkodó Fejér vármegyei szervezetek is valóra válthatják projektjeiket a Tesco 15. alkalommal kiírt pályázatán
- Feszült légkör tanulságos „vita”
- Majdnem leesett a szállító járműről egy 33 tonnás gép – videóval
